Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Boldizsár Ildikó: Meseterápia

2013.09.24

„Magyarországon sok helyen az volt a szokás, hogy ha egy köztiszteletben álló ember meghalt, a legjobb mesemondókat hívták el a tiszteletére, akik a leghosszabb „virrasztó meséiket” hozták el.”

 

„Mit lehet tanulni a mese hőseitől? Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek, nem elképzelik, hogy hogyan szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében. Teszik a dolgukat, és ezáltal bennünket is elmozdulásra késztetnek. A hősök nem hagyják, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek. Ez azt jelenti, hogy a mesék felelősségre szólítanak fel saját magunkért és a körülöttünk élőkért egyaránt.” (26. oldal)

 

„Az autentikus magyar mesegyűjtemények ismerete azért nagyon fontos, mert a terápia utolsó harmadában, valamint a terápia befejezése után, az „öngyógyítás” szakaszában (és azon helyzetekben, ahol a páciéns az életéért, életben maradásért küzd) a magyar népmesék szerepe rendkívüli.

 A magyar népmesék terápiában betöltött kiemelkedő szerepét megerősítette az a tapasztalatom, hogy amikor mentális zavarokkal küzdő embereknek vagy szomatikus betegségekben szenvedőknek meséltem magyar népmeséket (akkor még korántsem „terápiás céllal”), állapotuk jobbra fordult, sőt egy idő után rendeződött. A betegek és a mesék közötti jótékony kapcsolat egyértelmű volt számomra, és minden egyes esetben kerestem e kapcsolat okát.” (30. oldal)

 

„…ugyanazt a helyzetet többféle módon is lehet értékelni, nem biztos, hogy minden furcsa válasznak, a megszokottól eltérő reakciónak az ostobaság, a korlátoltság vagy a butaság az oka. Nagy különbség van ugyanis például az ostoba, az ostobának tartott és a magát ostobának tettető emberek között.”

 

„Volt egyszer egy király, aki egész életében pártolta a művészeteket, a különféle vallási és filozófiai irányzatokat, udvara pedig mindig a tudósok gyülekezőhelye volt. Természetesen maga is szívesen bölcselkedett, ám egyszer olyan kérdéssel találta szembe magát, amin hiába töprengett egymaga. Tudta, egyedül a lelki béke adhat igazi boldogságot. De vajon hogyan juthatna lelki békéhez? Miképpen tehetné kiegyensúlyozottá életét? Sokáig töprengett ezen a kérdésen, mígnem álmot látott, ami megsejtette vele a megoldást. Összehívatta hát országa minden bölcsét, tudósát és papját, s közölte velük kívánságát: - Kedves alattvalóim, tudjátok meg, egyetlen vágyam, hogy tökéletes lelki békéhez jussak. Azt álmodtam, egy mágikus gyűrű tudná megadni nekem a teljes harmóniát. Szerezzétek meg nekem ezt a gyűrűt, bármi áron is! Olyan legyen, hogyha bánatomban rápillantok, nyomban felviduljak, ha pedig nagy öröm ér, s úgy vetem rá tekintetem, megóvjon attól, hogy elveszítsem a fejem!
A bölcsek elkomorultak, s gondolkodóba estek. Sokan a mágikus gyűrű kutatására indultak. Voltak, akik bűverejű drágakövekkel kirakott ékszereket hoztak, mások varázshatalmú mesterektől próbáltak a gyűrű után tudakozódni, de egyik sem volt megfelelő a király számára. Egyszer aztán a legkevesebbre becsült udvari tudós is előállt a saját megoldásával. Díszes dobozban hozta mesterművét a király színe elé, aki kibontotta a gyűrűt a selyemből-bársonyból, forgattat egy darabig, majd széles mosoly ömlött el az arcán, s elégedetten bólintott. Az udvari bölcsek mind kíváncsian nyújtogatták a nyakukat, de akárhogy meresztették a szemüket, csak egy egyszerű, sima rézkarikát láttak a király kezében. A gyűrűbe csupán egy szó volt belevésve, amit a király fennhangon közzé is tett: »Elmúlik«.” (48. oldal)

 

„Egyetlen olyan mesehőst sem ismerünk, aki elakad a tervezgetés szintjén, és már akkor lemond a megvalósításról, amikor az első akadályba ütközik. "Nem mászom fel az égigérő fára, mert olyan magas." "Dehogy megyek el az üveghegyen túlra túlságosan is messze van." "A sárkány egy nagyon veszélyes állat, inkább itthon maradok." "Királylány? Macerás. Nem megyek sehová." Ismerjük az ilyen és ehhez hasonló kifogásokat. A meseterápia segít megszabadulni saját magunk felmentésétől azzal, hogy szembesít ezekkel a kifogásokkal, és megtanít az első lépések megtételére.” (109. oldal)

 

„A meseterápiában a terapeuta azt tudja felkínálni a páciensének, hogy a mesék segítségével, ő is hőssé tudjon válni saját életében. Belső motivációit a mesehősök Rendről való tudásából meríthet. „Mágikus tudásra” a hős cselekedeteiből, indítékaiból és céljaiból tehet szert. Erő a hős „kódjainak” megnyitásából fakad. Mágikus felfegyverzettsége pedig abból fog eredni, hogy megérti: a hőssé válás nem feltétlenül csak egyéni életutak rendezését jelenti, hanem szellemi minőséget is.” (134. oldal)

 

„Nem a kétségei, hanem a vágyai határozzák meg döntéseit, ebből táplálkozik kitartása.
És az efféle női erő előtt az élet is meghajol.” (240. oldal)

 

„…minden nő úgy dagaszt, úgy gyúrja a tésztát, ahogyan az anyja, holott az anya konkrétan sose tanította meg erre. De a mozdulataink éppen olyanok, amilyenek anyáinkéi, nagyanyáinkéi voltak.” (216. oldal)

 

„A Pancsatantra alapjául is szolgáló egyik ősrégi államvezetési tankönyv szerint a kormányzás (királyság) lényege az, hogy a király igyekszik megszerezni azt, amit még nem szerzett meg, megőrzi, amit megszerzett, növeli, amit megőrzött, és arra érdemes személyeknek szétosztja, amit megnövelt.” (316. oldal)

 

„Én csak akkor javaslom a megbeszélést, ha erre a gyereknek kifejezetten igénye támad, ha olyan kérdések merülnek fel benne, amelyekre megnyugatató válaszokat vár tőlünk. Soha nem szabad kétségek között hagyni, ugyanakkor felesleges megterhelni olyan ismeretekkel, amelyekre még nem érett. A gyerekekben soha nem szabad tudatosítani a mesék rejtett jelentését. A mesék épp attól tudnak oly sokat segíteni, hogy szimbolikus nyelven beszélnek örömről, bánatról, szorongásról, félelemről, életről és halálról.
A mesékben épp az a jó, hogy mindenki csak annyit ért meg belőlük, amennyit a tudata »megenged«.”
 (óvodás korban)  (324. olda.)

 

A mappában található képek előnézete Meseterápia

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.